Alapszabályzat

2011. évi CLXXV. törvény (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, a továbbiakban: civil tv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései alapján a 2024. szeptember 7. napján tartott közgyűlésen módosítással egységes szerkezetben a

Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület

ALAPSZABÁLYA

I. Általános rendelkezések

Az egyesület neve: Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület

Az egyesület rövidített elnevezése: MMSZKE

Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Art- and Socio-therapy Community-building Association

Az egyesület székhelye: 2051 Biatorbágy, Nagy u. 10.

Az egyesület működési címe: 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 17.

Az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

Az egyesület honlapjának címe:   www.mmszke.hu

II. Az egyesület célja:

(1) Szocioterápiás, művészetterápiás és közösségépítő csoportok szervezésével multikulturális társadalmi értékrend kialakítása, egy toleráns, elfogadó, nyitott társadalmi működés kialakításában aktív közreműködés.

(2) A szocioterápia/művészetterápia, mint szakma elfogadtatása, támogatása, fejlesztése.

A szocioterápiák és művészetterápiák szakmai standardjainak kidolgozása, fejlesztése

(3) A szocioterápiás és művészetterápiás képzési rendszer standardjainak kialakítása és az állami, illetve szakmai elfogadtatásának képviselete

(4) Az egyesület szocioterapeuta csoportvezetői katasztert vezet, amely tanúsítja, hogy ki szerzett az Egyesület standardjainak megfelelő képzésben szocioterápiás és művészetterápiás csoportok vezetésére jogosultságot. A jogosultság igazolására az Egyesület kiállítja a képzés feltételeit teljesített személy számára a “Szocioterapeuta Csoportvezetői Tanúsítvány”-t.

(a) Az Egyesület Alapító Közgyűlése elismeri - az Egyesület megalakulását megelőző időszakban – a Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület keretében vezetett “Szocioterapeuta Csoportvezetői Kataszterben” szereplők szocioterápiás végzettségét. Az Egyesület a Szocioterapeuta Csoportvezetői Katasztert folytatólagosan vezeti, a 2000/142 számtól.

(5) A szocioterápiás és művészetterápiás eljárások bevezetése, megerősítése és terjesztése az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen.

(6) Szocioterapeuták és művészetterapeuták képzési feltételeinek biztosítása

(7) Szocioterapeuták számára szakmai továbbképzések szervezése

(8) Nemzetközi kapcsolatok kialakítása művészetterápiás szakmai szervezetekkel és képzőintézményekkel.

(9) Anyagi források függvényében szakmai kiadványok összeállítása, elérhetővé tétele.

(10) Szocioterapeuták és érdeklődők információkkal való ellátása (E-mail, weboldal, Hírlevél, közösségi platformok) a szocioterápiák és művészetterápiák aktuális híreiről.

(11) Etikai Bizottság működtetése a szocioterápia és művészetterápia szakmai színvonalának védelme érdekében

Az egyesület céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

• Az egyesület tagjai által szervezett csoportokon keresztül hozzájárul egy multikulturális társadalmi értékrend kialakulásához, a toleráns, nyitott, elfogadó társadalmi működés napi gyakorlattá válásához.
• kezdeményezi a szocioterápiát és művészetterápiát meghatározó jogszabályok megalkotását, a meglévők felülvizsgálatát és intézkedések megtételét, amelyek alapján a szocioterápia és művészetterápia körülhatárolt és védett tevékenységként tud működni.

- véleményt nyilvánít minden a szocioterápiát és művészetterápiát érintő szakmai kérdésben;

- Folyamatosan biztosítja a szocioterapeuta és művészetterapeuta kiképző csoportok indulási feltételeit.

- Rendszeres továbbképzés, tanfolyam, előadás, szakmai összejövetelek szervezését segíti elő és szupervíziós lehetőséget biztosít a szocioterápia, művészetterápia témakörében.

- A szocioterapeuta, művészetterapeuta képzéshez az elméletet és gyakorlatot bemutató jegyzeteket, könyveket állít össze.

- A szocioterápiák és művészetterápiák körében információkat gyűjt, illetve közöl írott és elektronikus formában

- Etikai Bizottságot állít fel a szocioterápia és művészetterápia alkalmazása során felmerült szakmai és etikai kérdések kivizsgálására.

III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület működési területe: Magyarország

Az egyesület jogi személy.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV. A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések

Az egyesület tagja lehet:

(1) Az Egyesület rendes tagja az lehet, aki elvégezte vagy végzi a szocioterapeuta képzést. Az Egyesület rendes tagja rendelkezik szavazati joggal, és részt vehet az Egyesület működését érintő - minden kérdésről rendelkezni jogosult - közgyűlés döntéshozatalában. Tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható.

Pártoló tag az lehet, aki egyetért az Egyesület alapszabályával és segíti a célok megvalósulását.

Tiszteletbeli taggá választható az a magyar vagy külföldi állampolgárságú személy, aki szakmai tevékenységével vagy az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett.

A pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségre nem választhatók, de a közgyűlésen jogosultak részt venni.

(2) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. A tiszteletbeli és pártoló tagságról - az elnökség javaslata alapján - a Közgyűlés dönt.

(3) A tagsági viszony megszűnik

- a kilépés írásbeli bejelentésével,

- a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 

V. A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
 

2. A tagok kötelezettségei

Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

VI. Az egyesület döntéshozó és ügyvezető  szervei

1. Közgyűlés

2. Elnökség

3. Kiképző Tanács

Közgyűlés

A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

1. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről, illetve a tevékenységéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

2. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

3. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

4. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

     5. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

6. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

7. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul

8. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

9. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

10. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

11. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

12. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

az egyesület nevét és székhelyét;

a közgyűlés helyét és idejét;

a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

14. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

15. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

16. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Az elnökség feladata:

17. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

18. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

19. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

20. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület törvényes képviseletét az elnökség minden tagja egyenrangúan látja el.

         A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

21. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

22. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök  legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

23. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

24. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Kiképző Tanács

25. A Kiképző Tanács tagjai azok az aktív kiképző művészetterapeuták, akik az Egyesület által indított szocioterapeuta/művészetterápiás csoportvezetői képzést biztosítják.

26. Kiképző művészetterapeutává akkor válhat valaki, ha a Kiképző Tanács tagjai egyhangú szavazás alapján felkérik, hogy legyen kiképző művészetterapeuta és szoros szupervízió mellett két kiképző csoportot végig vezet.

27. A Kiképző Tanács határozza meg a szocioterapeuta/művészetterapeuta képzés feltételeit és képzési tartalmát.  A képzés elméleti anyagát évente felülvizsgálja a Tanács és frissíti az elméleti anyagokat és a Moodle oktatási keretrendszert.

28. Az éves tandíjat meghatározza és kedvezmények mértékéről dönt

29. Etikai kérdésekben vizsgálatot folytat és határozatot hoz. Amennyiben valamelyik kiképzőt érintő kérdésben kell döntést hozni, akkor az adott kiképző nem vehet részt a döntési folyamatban/eljárásban.

28. Az Egyesület kiképző szocio/művészetterapeutái:

Balázsné Hajdú Anna (inaktív státuszban)

Benkó Erzsébet (inaktív státuszban)

Bali Erzsébet

Justin Mónika

Gálfi-Bódi Ajtony (képzés alatt)

Németh László (képzés alapító)

Nagy-György Attila

Silye Júlia (képzés alatt)

VII. Az egyesület gazdálkodás

1. Az egyesület bevételei:

a) tagdíj,

b) pályázatok,

c) jogi és magánszemélyek támogatásai

2. A tagdíjat a közgyűlés határozza meg.
 

3. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 3.000 Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

4. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

5. Az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel és azt kizárólag az alapszabályban meghatározott célokra fordítja. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tartozásokért a tagdíj befizetésén túl nem felelnek. Az egyesület megszűnése esetén a megmaradó vagyonról az egyesület közgyűlése dönt.

6. A civil szervezet alapcél, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

VIII. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik:

a) feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,

b) a bíróság feloszlatja,

c) más egyesülettel egyesül,

d) az egyesület megszűnését a bíróság megállapítja.

IX. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Záradék: az alapszabályt a 2024. szeptember 7. napján megtartott közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Kelt: Budapest 2024. év. szeptember hó 7. napján

                                                                                                         ....…………………...........

                 elnök

Tanú:                                                                                                        

Lakcíme:

Személyi igazolvány száma:

Tanú:                                                                                                        

Lakcíme:

Személyi igazolvány száma: