A művészet az az eszköz, amellyel kifejezhetővé válik mindaz, ami bennünk van, ami mozgat és amit szavakkal nehéz elmondanunk.
Az alkotó folyamat során egy olyan lelassult tér - idő állapotba kerülhetünk, ahol megnyílnak azok a kapuk, amikor egyrészt közelebb kerülünk önmagunkhoz, másrészt viszont eltávolodunk magától az adott helyzettől, amiben vagyunk; problémáktól, amik foglalkoztatnak, egyszóval a bennünk kavargó tudatos és tudattalan érzésektől, gondolatoktól. Egy légüres térbe érkezünk, ahol egy távolabbi perspektívából szemlélhetünk önmagunkra, és ezen a nyugvóponton új utak, lehetőségek és megoldások várnak ránk.
A csoporttagok külső szemlélőként visszajelzéseikkel, esetleges új szempontok behozásával segíthetik ezt a folyamatot.